Na jó, egy kicsit messzebb, de csak mert a folyóban gyönyörködéshez nem jár WiFi.

Itt az ideje, hogy bemutassam Nektek Bludenzet! Vorarlberg legnagyobb körzete Blu, de a városok között csak a 6. helyen szerepel. A 2013. január 1-jei adatok szerint 13.858-an lakunk itt, magunkból kiindulva plusz 4 fő.

Városunk tengerszint feletti magassága 570 méter. Bludenz, ha nem is a világ közepe, de egy csillagé mindenképpen, hiszen 5 völgy találkozásánál fekszik, a Walgau, a Brandnertal (Rätikon), a Montafon (Silvretta), a Klostertal (Arlberg) és a Großes Walsertal (egy része az Ill-völgy) Bludenzben beszélték meg, hogy összefutnak.

Bludenz környéke a bronzkor óta lakott, az alpesi barlangok akkoriban az ősemberek körében voltak oly népszerűek, mint manapság a síhotelek. Utánuk megfordultak erre kelta brigantik, rómaiak, és sokan mások is.

Bludenz i.sz. 1000 előtt Pludono és Pluteno néven futott, majd fokozatosan lett Bludenz, vagy helyi dialektusban Bludats. 1265-ben a Werdenberger família alapította meg hivatalosan.

A sötét középkor egy ilyen kellemes helyen sem volt túl vidám, 1100 és 1700 között a pestis kilenszer pusztította ki a lakosságot. És tűzvészből is kijutott legalább háromszor ebben az időszakban.

A Habsburg-dinasztia Ausztriája pedig már mindannyiunk előtt nyitott történelemkönyv.

És ha már az Ill-lel kezdtem, illik az Ill-lel is befejezni. Patakunk, a Silvretta-hegységben ered, és a Rajna jobb oldali mellékfolyója, melybe Feldkirchnél fut bele, mint gyermek az anyja ölébe. Az Illhez Bludenznél pedig az Alvier és az Alfenz jobbról, a Schesa balról csatlakozik. 

Az Ill kelta eredetű elnevezés, azt jelenti, siet.

Az Ill számomra rejtély. Gyakran szinte teljesen száraza kavicsos patakmeder, épp csak csordogál a víz, majd másnapra megárad. A víz minősége/tisztasága/színe is napról napra változik, láttam már sártól barnának, mérges szürkének és ragyogó kéknek is.

*Köszönet Petőfinek, Coelhónak és Wikinek az ihletért.

Liebe Grüsse aus Bludenz,

Verusch